Óda a természethez!

2015. június 20., szombat
A csillogó hullámok szépsége, s ragyogóan virító fényjátéka kápráztatja el, ronda beton és aszfalt látta szemeimet.Ahogy a fák zöldellőn körülölelik, s pompázatosan emelkednek a kék ég felé...
Talán nem csak a gyökerük akar vizet.Lehet, hogy a levelek és ágaik is.Ezért meredeznek, nyújtóznak felfelé, egyre magasabban és magasabban, mert az ég kék színe emlékezteti őket az éltető nedűre.
Ó természet! Te mindig elénk tárod legszebb műalkotásaid. Igen, a szép nem szó rá.Egyszerűen gyönyörű.De talán még ez is lealacsonyító , mert szavakkal leírhatatlan eme fennkölt látvány.
A madarak trillája, a víz zuhogása, s ahogy eléri a partot eme dallamok egyvelege kedves a szívnek.
Megnyugtat, felfrissít.S mostanra  már csak ennyit mondhatok:

Köszönöm Kedves Természet!


Írta,
Alice

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

Menu